hu en

Az ÉLETMÓDVÁLTÁS a helyes válasz több olyan beidegződés elhagyására, amely nem egyeztethető össze azzal a tudással, amire a genetika és a sejtbiológia legújabb eredményei figyelmeztetnek Két sejt beszélget, avagy a sejtszintű intelligenciától a tudatosodásig A gének térképezhetősége folytán, DNS könyvtárunk születésünktől fogva olvashatóvá vált, így ki-ki kezébe kaphatja saját személyre szabott használati utasítását. Aki tudatosan éli az életét hamarosan elérhető áron akár szüleitől kézbe kaphatja azt a listát, amire jobban oda kellene figyelnie az elvárható élettartamot csökkentő tényezők tekintetében A gének evangéliuma.

Különösen a kezdetben semmilyen tünettel sem járó megbetegedésekkel, mint az ALZHEIMER, PARKINSON, és egyéb, összefoglalóan csak PLAKK-BETEGSÉGEKkel, kellene többet törődnünk mindennapi táplálkozásunk során (Garcia-Alloza et al., 2007; Lazar et al., 2012). Noha a magát fejlettnek tartó világban az orvostudomány eddig adós maradt az élettudományokban zajló forradalmi változások lekövetésére. Ugyanakkor vannak innovatív válaszaink! A különböző genomok, de a saját DNS-ünk megismerése molekuláris biológiai információ-robbanáshoz vezetett. Tudásunkban a drámai változás a sejtek, molekulák szerveződési szintjén hozott gyógymódokat, mint a krónikus gyulladásos fájdalmak leküzdésére kifejlesztett MOLEKULÁRIS IDEGSEBÉSZET (Olah et al., 2001; Karai et al., 2004; Brown et al., 2005; Tender et al., 2005) és a korszerű egészségmegőrzésben hasznosítható új tudást, mint az ún. plakk sebészet (Lim et al., 2001; Garcia-Alloza et al., 2007; Fang et al., 2013; Mourtas et al., 2014). Ugyanakkor sokan fel sem fogják, mi mindenben lehet hasznunkra a molekulák szintjén jelentkező tudástöbblet. Pedig eddig gyógyíthatatlan betegségek eredetére vonatkozó genetikai információk kerültek a birtokunkba. Ez a tudáshalmaz a gyógyítók számára is csaknem befogadhatatlan Génsebészet kajával imával .

Nap, mint nap jelennek meg tudományos lapok szűrőin átbocsájtott cikkek a legkülönbözőbb betegségek lehetséges gyógyítására vonatkozóan az arra szakosodott tudós-előfizetők képernyőjén. Az elektronikus közlemények internetre özönlése ilyen nagy számban viszont egyben már inkább gátja, mint segítője az orvos mindennapi gyógyító tevékenységének. Ma már igazán csak a bioinformatika módszertanában járatos, egyben a laborasztaltól a klinikai kipróbálásokig vitt elkötelezett kutatás hívei képesek lépést tartani a sejtek, gének, molekulák naprakész eredményeinek tudásmenedzsmentjével, mint pl. az Acheuron Kft.. Az orvos a bioinformatika eszköztárához fordulhat és bevethet naprakész információkat egészségünk megőrzése érdekében. Többek között az agyunk, idegrendszerünk épségét célzó állatkísérletek és klinikai kipróbálások eredményességének nyomon követésével, illetve a frissen megszerzett tudás mindennapi életünkbe, így étrendünkbe illesztésével. A testünkben azonosított célfehérjékre irányított hatékony étrend-kiegészítők összeállításával a bioinformatika tudományos módszertana lassan, de biztosan bevonul mindennapjainkba, megnövelve várható minőségi élettartamunk hosszát, egyben csökkentve megbetegedésünk kockázatát.

Alzheimer-kór

A demencia (időskori elbutulás) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi. Tovább...

Parkinson-kór

A leggyakoribb szervi idegrendszeri betegségek egyike. Magyarországon minden ezredik lakos szenved ebben a kórban, mely szám 65 év felett megduplázódik. Tovább...

2-es típusú cukorbetegség

Más néven késői kezdetű, felnőttkori (diabétesz mellitusz) alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelő mértékben kifejteni, mely általában a 30. életév után alakul ki az arra genetikailag hajlamos és nem megfelelő életmódot folytató egyéneknél. Tovább...

Időskori vakság

A makula degeneráció, vagyis a sárgafolt elfajulása a leggyakoribb oka. Becslések szerint ma a 75 és 80 év közöttiek egyharmada küzd a betegséggel, és a statisztika csak romlik: mivel az emberek várható élethossza növekszik, a betegségben szenvedők száma is nő. Tovább...

Molekuláris idegsebészet

A fájdalom csillapítása külön tudomány. És bizony vannak esetek, amikor ez a tudomány csődöt mond, és már a legerősebb fájdalomcsillapító, a morfium, sem hat. Tovább...

A fájdalom génterápiája

A génterápiás fájdalomcsillapító eljárás során egy adenovírus patogén génjét a szervezet egy természetes fájdalomcsillapító génjére, a béta-endorfinra cserélték le, mely terapeutikus vírus el is jutott az állatkísérletektől a klinikai kipróbálásig. Tovább...