hu en

Zsálya

A modern kémiai analízis kimutatta, hogy zsályák (Salvia) családjába tartozó növények némelyike többek között rozmaring savat (RA) termel, amely fontos gyulladás gátló növényi hatóanyag (1. ábra). A zsályaféléket, a gyulladás gátlás mellett, újabban az béta-amloid fehérje (Ab), egyik Alzheimer kórokozó lerakódás (Noda-Saita et al., 2006), un. plakk-oldásában vizsgálják klinikai kipróbálás körülményei között (Akhondzadeh et al., 2003; Miroddi et al., 2014). Az RA kémiai szerkezetében (2. ábra) a kurkumában található kurkuminra (CURC) emlékeztet (Khojasteh et al., 2014). Másik fontos hatóanyaga szalvianolsav (SA). Mind az RA, mind az SA kémia szerkezetében a CURC-ra hasonlít.

Miért fontos e hasonlóság?

Az ilyen szintű kémiai hasonlóság több olyan emberi fehérje-motívumban felfedezhető, mint a béta-amiloid (Ab) és az alfa(a)-synuclein, amelyek születésünktől fogva, de idős korban ki vannak téve fehérje-szerkezeti meghibásodásnak. A szintézis utáni hibás térszerkezet felelőssé tehető az esetleges autoimmunválasz beindulásáért. Az Ab vagy az a-synuclein amúgy is hajlamos önmagával kölcsönhatásba lépni, összeállni szálakká és/vagy plakkokká. Ugyanakkor csak az ép fehérjeszerkezetet ismeri fel immunrendszerünk, mint testünk sajátja egyébként beindul az autoimmunválasz. A CURC, de szerkezeti rokonai, mint az RA és SA, állatkísérletekkel igazoltan, képes a fehérje láncok oxidációját és összeragadását megakadályozni vagy a már kialakult fehérje plakkokat az ilyen szerkezetű növényekben termelődő kismolekulák képesek lassan elbontani és kiüríteni a szervezetből, megelőzve így a krónikus steril gyulladás elmérgesedését és különösen az idegrendszert, az agyi magvakat károsító szöveti roncsolódást (Garcia-Alloza et al., 2007; Boonyarikpunchai et al., 2014; Rocha et al., 2014).

Szakirodalom

Akhondzadeh S, Noroozian M, Mohammadi M, Ohadinia S, Jamshidi AH, Khani M (2003) Salvia officinalis extract in the treatment of patients with mild to moderate Alzheimer's disease: a double blind, randomized and placebo-controlled trial. J Clin Pharm Ther 28:53-59.

Boonyarikpunchai W, Sukrong S, Towiwat P (2014) Antinociceptive and anti-inflammatory effects of rosmarinic acid isolated from Thunbergia laurifolia Lindl. Pharmacol Biochem Behav 124:67-73.

Garcia-Alloza M, Borrelli LA, Rozkalne A, Hyman BT, Bacskai BJ (2007) Curcumin labels amyloid pathology in vivo, disrupts existing plaques, and partially restores distorted neurites in an Alzheimer mouse model. J Neurochem 102:1095-1104.

Khojasteh A, Mirjalili MH, Hidalgo D, Corchete P, Palazon J (2014) New trends in biotechnological production of rosmarinic acid. Biotechnol Lett 36:2393-2406.

Miroddi M, Navarra M, Quattropani MC, Calapai F, Gangemi S, Calapai G (2014) Systematic review of clinical trials assessing pharmacological properties of Salvia species on memory, cognitive impairment and Alzheimer's disease. CNS Neurosci Ther 20:485-495.

Noda-Saita K, Yoneyama A, Shitaka Y, Hirai Y, Terai K, Wu J, Takeda T, Hyodo K, Osakabe N, Yamaguchi T, Okada M (2006) Quantitative analysis of amyloid plaques in a mouse model of Alzheimer's disease by phase-contrast X-ray computed tomography. Neuroscience 138:1205-1213.

Rocha J, Eduardo-Figueira M, Barateiro A, Fernandes A, Brites D, Bronze R, Duarte CM, Serra AT, Pinto R, Freitas M, Fernandes E, Silva-Lima B, Mota-Filipe H, Sepodes B (2014) Anti-inflammatory Effect of Rosmarinic Acid and an Extract of Rosmarinus officinalis in Rat Models of Local and Systemic Inflammation. Basic Clin Pharmacol Toxicol.