FARMAKOGNOZIA

Farmacognosy: görög eredetű szó (farmakon = gyógyszer, gnosis = ismeret), a természetes eredetű gyógyszerhatóanyagokkal foglalkozó tudomány, főleg a növényekben, gombákban, és algákban előforduló kismolekulák szintézisére, nagy tisztaságban való kinyerésére és szerkezet meghatározására koncentrál.

BIOGNOZIA - Biognozis

Napjainkban már nem elég csak elválasztani, meghatározni a fűszerekben is jelenlevő fitokemikáliák kémiai szerkezetét, amelyeket a fotoszintetizáló élőlényekből vagy gombákból állítunk elő, hanem meg kell határozni azokat a célfehérjéket, amelyeken keresztül ezek a kismolekulák hatnak az emberi szervezetre. A BIOGNÓZIS ezért a természetből származó vezérmolekulák és a célmolekulák kölcsönhatását vizsgálja az emberi szervezeten belül. 

A biognózis tudomány célja

A népi- és természetgyógyászat kifejlődése egyidős az emberré válással. Kezdetben csak megfigyelésen, a növények, gombák állatra és emberre gyakorolt hatásainak megismerésére korlátozódott. Ma egyre több klinikai környezetben, statisztikai eszközökkel kiértékelhető bizonyítékokra alapozott biognózis készül, amely gyógyszerek helyett étrendkiegészítőként vagy funkcionális élelmiszerként is hasznosíthatóvá válik. Így a genomika legújabb eredményei akár az élelmiszeriparon keresztül eljuthatna a háztartásokba, de egyenlőre az élelmiszeripar ellenáll a változtatásnak.

Ma már joggal elvárt, hogy a természetes forrásból származó vegyületek várható élettani hatását, farmakológiai viselkedését, hatékony és toxikus dózisát is meghatározzuk. Sőt, az emberi géntérkép ismeretében a hatóanyagok célmolekuláit is meg tudjuk határozni, amelyeken keresztül jótékony, megelőző, gyógyító vagy ártó hatást fejhet ki az emberi szervezetre.

A természetes forrásból származó vezérmolekula vajon a felszívódás után oda jut ahova szánták? Nem szaporodik-e fel toxikus mennyiség a különböző szövetekben, beleértve a méregtelenítés szerveit a májat és vesét? A szervezetből ki tud-e ürülni miután megelőző, gyógyító, vagy egyéb jótékony küldetését beteljesítette? Ha igen, mennyire biztonságos a használata és milyen hosszan adható a betegnek? Van-e tudatmódosító hatása?

Bioinformatika a biognózis szolgálatában

A biognózis tudományát a gyógyszerjelöltek/vezérmolekulák ADMETox tulajdonságainak, naprakész, folyamatosan kutatható adatbázisokban rögzíthetősége hozta létre, mely a lehetséges célfehérjék kölcsönhatásának jobb megismerését eredményezi hosszabb távon. Várhatóan az új, a jelenleginél szelektívebb, a gyógyításban biztonságosan alkalmazható hatóanyagok felfedezését gyorsítja. Szem előtt tartottuk az új gyógyszerek költséghatékonyságának fokozását, környezetvédelmi szempontokból pedig a jelenlegi gyakorlat helyettesítésére a zöld-kémiai gyártási elvek érvényesítését.

A humángenomika a klasszikus, un. GPCR gyógyszercélpontokon túl, több ezer, eddig a gyógyítás szempontjából még nem vizsgált fehérje génjét azonosította. Ugyanakkor az élettudományok területén adatrobbanás tapasztalható, amelyet csak fejlett szövegbányászati eszközökkel használhatunk fel innovatív gyógyszerhatóanyagok klinikai kipróbálásának elősegítésében. A biognózis tudománya a fejlett bioinformatikai eszközök alkalmazásával fontos tudásmenedzselési szerepet kaphat, különösen a hasonló kísérleti eljárásokkal kapott eredmények kritikai elemzésével. A klinikai kipróbálásra megérett új gyógyszerjelöltekkel kapcsolatban az engedélyező hatóság az eljárás kezdeményezéséhez az adott vezér- és célmolekulára vonatkozó legteljesebb tudás rendezett benyújtását várja el (Acheuron Kft.).