Parkinson-kór

Michael J. Fox 1991 szeptemberében értesült a neurológusok által felállított dignózisból, hogy Parkinson kórban szenved. Először el sem hitte. Úgy gondolta ez csak az időseket érintheti. Fox még 30 éves sem volt amikor az első szimptómákat észrevette. Elment hát más orvosokhoz, magában mondogatva: - ez nem lehet igaz. Ez egy rémálom! Valójában hatvan év alatt a Parkinson kór ritkán jelentkezik. A diagnosztizált Parkinson kórosok több mint 80%-a 40 és 70 közé esik. Ma mintegy 1.2 millió amerikai szenved Parkinsonban, és átlag ~50,000 új esetet tárnak fel minden évben. A Parkinsonosok száma az elkövetkezendő évtizedben sajnos tovább fog emelkedni, elsősorban két ok miatt: i) tovább élünk, ii) a várható élettartamunk az 1900-ban mért 50-ről 77 évre emelkedett és így kitetté váltak még a fejlett nyugati társadalmak is az Alzheimer mellett több fajta, ma már differenciálisan diagnosztizálható Parkinson kórnak is (Nakhleh, Badarny, Winer, Jeries, Finberg, et al. 2014).

Arvid Carlsson a Göteborgi Egyetem Gyógyszertani Tanszékének kutatóival az 50-es évek végére tisztázta a dopamin szerepét az agy működésében. Addig úgy gondolták a dopamin a noradrenalin ingerületátvivő előanyaga. Carlsson új eljárása viszont minden addigi eljárásnál nagyobb pontossággal mutatta ki a adopamin koncentrációját. Kiderült, hogy a dopamin olyan szövetekben is magas, amelyekben a noradrenalin elő sem fordul. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a dopamin maga is ingerületátvivő anyag. Ennek tudatában respirinnel kezelt állatokat. A respirinről tudott, hogy több ingerületátvivő anyag képződését gátolja. Az állatok a kezelés után képtelenek voltak bármilyen spontán mozgás végrehajtására. Mikor azonban a dopamin előanyagát, L-dopát adott be nekik, ez a képességük visszatért. Más ingerületátvivők, vagy azok előanyagai nem váltották ki ezt a hatást. Így sikerült kiderítenie a dopamin egyik szerepét. Megfigyelte, hogy mely agyi magvak dopamin-termelő idegsejt-elhalásához köthető a Parkinson kór. Azt azonban csak később tisztázták, hogy az alfa-synuclein plakkok és a hibás térszerkezetű tau-fehérjék ingerlik pusztító és krónikusan steril gyulladásra az immunrendszert, amelyet a kurkuma kurkumin hatóanyaga gátol (Belkacemi, Doggui, Dao, and Ramassamy 2011; Donadio, Incensi, Leta, Giannoccaro, Scaglione, et al. 2014; Stewart, Liu, Ginghina, Cain, Auinger, et al. 2014).

Carlsson azt is észrevette, hogy a respirinnel kezelt állatok tünetei hasonlóak a Parkinson-kóros betegekéihez. Ő kezdte el a Parkinson-kórosok kezelését L-dopával, ami ma is a leghatékonyabb gyógyszere a betegségnek. További kutatásaiban egyéb ingerületátvivők szerepét tisztázta. Eredményei felhasználásával a gyógyszerek új generációját sikerült kifejleszteni. Az antipszichotikumokat, amelyeket a skizofrénia kezelésében használnak, s melyek a dopamin receptor célfehérje homológokat gátolják. Carlsson fedezte fel többek között a Prozac antidepresszánst, napjaink egyik sztár gyógyszerét, amely a szerotonin felvételét akadályozza meg. 

Szakirodalom

Belkacemi, A., S. Doggui, L. Dao, and C. Ramassamy (2011) Challenges associated with curcumin therapy in Alzheimer disease. Expert Rev Mol Med 13: e34.

Donadio, V., A. Incensi, V. Leta, M. P. Giannoccaro, C. Scaglione, P. Martinelli, S. Capellari, P. Avoni, A. Baruzzi, and R. Liguori (2014) Skin nerve alpha-synuclein deposits: a biomarker for idiopathic Parkinson disease. Neurology 82: 1362-9.

Nakhleh, M. K., S. Badarny, R. Winer, R. Jeries, J. Finberg, and H. Haick (2014) Distinguishing idiopathic Parkinson's disease from other parkinsonian syndromes by breath test. Parkinsonism Relat Disord 21: 150-3.

Stewart, T., C. Liu, C. Ginghina, K. C. Cain, P. Auinger, B. Cholerton, M. Shi, and J. Zhang (2014) Cerebrospinal fluid alpha-synuclein predicts cognitive decline in Parkinson disease progression in the DATATOP cohort. Am J Pathol 184: 966-75.