Molekuláris idegsebészet

(Acheuron Kft.)


Egy szegedi kutató, új szer, új módszer nyomára bukkant Amerikában. De azután hazajött, hogy itthon csináljon belőle gyógyszert.

Megjelent a diagnosys.hu oldalon "Új fegyver a fájdalom ellen" címmel, Gimes Júlia tollából.

A fájdalom csillapítása külön tudomány. És bizony vannak esetek, amikor ez a tudomány csődöt mond, és már a legerősebb fájdalomcsillapító, a morfium, sem hat. Egy szegedi kutató, most új szer, új módszer nyomára bukkant. Először Amerikában. De azután hazajött, hogy itthon csináljon belőle gyógyszert. Oláh Zoltánt, a Szegedi Biológiai Központ munkatársát Gimes Júlia faggatta, felfedezéséről.

- A gyulladások okozta fájdalomcsillapításra lehet alkalmas ez az anyag, amelynek gyógyszerré történő fejlesztésén sok év Amerikai kutatómunka után, most itthon dolgozik. Az RTX nevű hatóanyag egy Afrikai növényből nyerhető. Felhasználásával teljesen új elveken működő fájdalomcsillapító hatás érhető el. Ha például az anyagot a gyulladásos fájdalmat érzékelő idegsejtek nyúlványaihoz, rostjaihoz juttatják, mintegy leégeti, leperzseli ezeket, az idegrostokat. És amíg azok nem regenerálódnak, a beteg azon a testterületen nem érez fájdalmat. A fájdalom ilyen módon, akár másfél hónapig is szünetelhet. És az elképzelések szerint a kezelés majd akárhányszor ismételhető. Milyen betegségeknél ígéretes ez az eljárás?

- Ilyen lehetőség az idegzsába kezelése. Ami nagyon elterjedt probléma, és jelenleg nagyon invazív kezeléseket is bevetnek. Például alkohol, vagy más szerves anyag befecskendezését, ami minden szelektivitás nélkül roncsolja az idegeket.

- Az ízületi kopásnál fellépő fájdalmak is ilyen tartósak?

- Sajnos azok is ebbe a kategóriába tartoznak. Minden ízületnél van egy olyan folyadékkal teli tér, ahova ezt az anyagot be lehetne juttatni, ami időlegesen felfüggesztené a fájdalmat. És ez ismételhető lenne.

- Az amerikai és magyar kutatók túl vannak már a sikeres állat kísérleteken. És azt remélik, hogy az Egyesült Államokban hamarosan elkezdődnek az emberi klinikai vizsgálatok is. Ezek azonban az RTX egy másik hatásának a vizsgálatára irányulnak majd. Akkor ugyanis, ha az anyagot a gerincvelői folyadékba juttatják, eljut magukhoz a gyulladásos fájdalmat érzékelő sejtekhez, és elpusztítja őket. A hatás szelektív, más típusú érző idegsejtek működését nem befolyásolja. Csakis a gyulladásos fájdalmat érzékelő sejteket öli meg.

- Optimistán, nézve a tél végére talán az első beteg meg is kaphatja a gerincvelő folyadékba az injekciót. Ezek végstádiumban lévő, rákos betegek, akik elviselhetetlen fájdalomban szenvednek. És egyébként morfint kapnának, de mivel, a morfinhoz hozzászokik a szervezet, a betegek elérkeznek egy olyan pontra, ahol már a morfin sem segít rajtuk.

- Az olvastam, hogy ön ebből a fájdalomcsillapítóból Magyarországon szeretne gyógyszert fejleszteni. És azt is szeretné, ha Magyarországon gyártanák ezt az anyagot, ha egyszer gyógyszer lesz belőle. Mit gondol, mi ennek a realitása? Hiszen ma már egy molekula gyógyszerré fejlesztése, 400-500-600 millió dollár. Nem véletlen, hogy a nagy gyógyszergyárak is összeolvadnak egyre nagyobb gyógyszergyárakká.

Mint ön is említi, ennek az esélye nulla. Mi tulajdonképpen a nulla ellen szeretnénk harcolni, amikor hiszünk abban, hogy Magyarországon több évtized után, újra egy eredeti fejlesztésű gyógyszert el lehet vinni a betegekig. Tulajdonképpen magammal kerülök ellentmondásba, ha mégis azt gondoljuk, hogy ennek az esélye nem nulla, hanem 1. De, hogy a nulláról hogy jutunk az egyre, az elsősorban nálunk is pénz kérdés. Mert a 600 millió dollár, vagy az 1 milliárd dollár iszonyú nagy összeg. Ehhez képest mi azt gondoljuk, hogy azért egy nagyságrendet, vagy kettőt le tudunk faragni akkor, hogyha összefogás áll a pénz helyébe. És megfelelő anyagi támogatásban részesül ez a végfázisban lévő fejlesztés. Eddig itt Szegeden ilyen összegű pályázati pénz, mint a Teller Ede pályázat, nem is jelent meg. Legfeljebb csak nagy konzorciumok támogatására.

- Mekkora összegre pályázott?

- A Teller Ede pályázatban 1.4 milliárd forintról, azaz 6 millió dollárról van szó. Az Onkológiai Intézetből kaptunk egy üzleti tervet megalapozó irányárat. Hogy egy beteg kezelése mennyibe kerülne a megfigyelési adatok begyűjtésével, és a statisztikai számítások véghezvitelével. Tehát konkrét üzleti tervvel indultunk a Teller Ede pályázaton, és ez összevethető a pályázatban kiírt pénzzel. Ennek a pénznek, ebben az évben oda kell ítélődnie a nyertesnek.

- És azokat a klinikai vizsgálatokat, amelyek még az idén megkezdődnek az Egyesült Államokban, ki és hogy finanszírozza?

- Azt az amerikai kormány finanszírozza. Úgy, hogy ha a magyar kormány is egy töredékével beszállna ezekbe a költségekbe, akkor ugyanazokat a kipróbálási eredményeket bele tudnánk építeni a humán kipróbálás folyamatába. És egymást erősítve tudnánk az eredményeket fölhasználni, a törzskönyveztetésnél.


Az Egyesült Államok nyugati partján (UCSF, CA), ahol a Nobel díjat átvevő David Julius és csoportja kutatott, nem volt semmilyen, az éppen akkor Bethesdában épített NIH-CC-hez hasonló humán kipróbálási lehetőség, mint amilyen az USA-kormánya által fenntartott szuperkórházi klinikai központ, a Bethesdai "America's research hospital" - https://clinicalcenter.nih.gov/about1.html

Mindezen feltételek teljesülése nélkül, rövidebb, mint 10 évvel a felfedezést követően, 2008-ban nem kezdődhetett volna el a rákosfájdalomban, de egyúttal morfin-toleranciában/rezisztenciában is szenvedő páciensek kezelése, az "US-RTX-klinikai kipróbálás" az NIH-ben (Bethesda, MD) - https://www.nih.gov/news-events/news-releases/chemical-cactus-plant-shows-promise-controlling-surgical-pain-while-leaving-touch-coordination-intact-rat-study-shows  A morfinleváltó, szelektíven a gyulladás és fájdalom célfehérjére (TRPV1) irányított Molekuláris Idegsebészeti szabadalmunk klinikai kipróbálásához a feltételek Dr. Oláh és Dr. Iadarola laboratóriumában teremtődtek meg. Ehhez a TRPV1 szerkezetvizsgálata a UCSF-en nem tudott hozzáadni semmilyen pre-klinikai adatot vagy a US-FDA engedélyező hatósághoz beadandó IND dosszié összeállításához szükséges eredményt.

A klinikai kipróbálás iparjogvédelme érdekében szabadalmi beadványunkat 2001-ben befogadta az amerikai kormány szabadalmi hivatala (https://www.uspto.gov/), és 2003-ban elkezdődhetett a US Food and Drug Administration (FDA), a National Institute of Drug Abuse (NIDA) https://nida.nih.gov/ valamint az akkori intézetünk a "National Institute of Dental and Craniofacial Research" (NIH NIDCR, Bethesda MD, https://www.nidcr.nih.gov/) között az egyeztetés a humán Investigational New Drug (IND) dosszié véglegesítése érdekében - https://www.fda.gov/drugs/types-applications/investigational-new-drug-ind-application

A "Molekuláris Idegsebészeti" szabadalom, az "orphan drug" státusz megszerzése - https://otszonline.hu/cikk/gyogyszer_engedelyeztetes__mit_jelent_az_orphan_designation a gyulladásos-, rákos-fájdalomban szenvedő a philadelphiai páciens kutyákon https://www.biognozis.hu/scooter/ és főemlősökön elvégzett preklinika nélkül sohasem fordítódott volna le a kapszaicin gén, a VR1/TRPV1 1997-es felfedezése a humán klinikai kipróbálás 2008-ban elkezdett Fázis I-ére (Brown et al., 2005; Tender et al., 2005).